A depresszió világnapja

A leghosszabb hónap, a január egy napja lett a depresszió világnapja. Depis vagyok - naponta gyakran halljuk olyanoktól, akik rossz kedvük igazolására ismételgetik a divatos szavakat, így becézve pestiesen a depressziót. Csakhogy a depresszió nem azonos a rossz kedélyállapottal. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO megállapítása szerint is sokkal súlyosabb betegségről van szó, mint például a diabétesz vagy az asztma.

Az egyik leggyakoribb pszichiátriai kór a magyar lakosság 15-20 százalékát érinti, és bármely életkorban, élethelyzetben jelentkezhet lelki és testi gondokat okozva, az egész életvitelt érintve. A szomorúság, a hangulatváltozás önmagában még nem depresszió, ahhoz járul az álmatlanság, a fogyás, az étvágytalanság, a szédülés, a rosszullét, a bűntudat és öngyilkossági hajlam. A SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatói Kopp Mária vezetésével a lakosság romló életminőségével, a boldogság hiányával hozzák összefüggésbe a depresszió terjedését.

Fásultak, örömtelenek az emberek. A rossz anyagi körülmények, a kilátástalanság mind kiváltója a depresszív állapotnak, amihez az állandó stressz is hozzájárul. Az emberek nem készültek fel a fogyasztói társadalom kihívásaira, az anyagi javak megszerzéséért folyó küzdelemben szinte minden más háttérbe szorul. Kopp Mária viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a fejlett társadalmakban, ahol az életfeltételek sokkal jobbak, nem boldogabbak az emberek ezzel egyenes arányban, mert nem képesek alkalmazkodni a civilizációs életvitelhez, az új kihívásokhoz.

Több ok is hozzájárul a depresszió kialakulásához

A modern, rohanó világ történései nehezen kiszámíthatók, bizonytalanság, betegség, társadalmi lemaradás sújtja az embereket, akik képtelenek eligazodni, úrrá lenni a gondokon. A következmény: krónikus stressz és depresszió. Bár a szakember szerint a pozitív stresszre szükség van, hiszen az doppingol, előrevisz, lelkesít. A krónikus stressz viszont kilátástalansághoz, depresszióhoz vezet.

A kutatás szerint a lakosság 30 százaléka - ha nem is depressziósnak, de - lelkileg diszharmonikusnak tekinthető, és ez az állapot mindenképpen aggodalomra ad okot.

Környezeti hatások

Talán kevesen gondolják, de még az időjárás is nagyban befolyásolja a depresszióra való hajlamot, a szakemberek nem véletlenül különböztetnek meg úgynevezett téli depressziót. A genetikai hajlamon kívül a környezeti hatások, biológiai és pszichológiai tényezők együttesen váltják ki ezt a betegséget.

A depresszió az agy biokémiai egyensúlyzavarán alapuló betegség, amelyről nem tehet az ember. Kezelhető kórról van szó. Az antidepresszánsok kezdetben igen jó hatással vannak a betegre, a gyógyszer és a pszichoterápia együtt rendszerint meglehetősen gyors és kedvező eredményt hozhat. A kezeletlen depresszió viszont krónikussá válhat, és ez már igen nagy veszély, mert alkoholizmusra, öngyilkosságra hajlamosít. A súlyos és tartós depresszió következtében a beteg elveszítheti állását, és az amúgy is önértékelési zavarokkal küszködő ember még inkább belesüllyed a depresszió labilis, romboló állapotába.

A betegnek külső segítségre is szüksége van a család, a környezet részéről. A "szedd össze magad", "ne búslakodj" féle buzdítások semmit nem érnek. A negatív életszemlélet a betegség része, és csak akkor múlik el, ha a gyógyszer hatni kezd. Addig sok türelem, odafigyelés segíthet kihúzni őt a negatív érzelmi állapotból.

A depresszió közel 500 millió embert érint a Földön

Szerencsés eset, ha a beteg önmaga is képes segíteni magán. Ha hajlandó kimozdulni a négy fal közül, sétálni a friss levegőn, programokat csinálni, télen, a sötét, szürke napokon fényterápiát alkalmazni, szaunába menni, aromaillatosítókat helyezni a lakásba, étrendjét színesen összeválogatni a szó valódi értelmében színes zöldségek, gyümölcsök beiktatásával.

A depresszió világjelenség, közel 500 millió embert érint a Földön. Nem igaz, hogy a magyar depressziós nép, legfeljebb az, hogy rosszul működik az önértékelési képessége, ez befolyásolja negatívan egészségi állapotát. Az irigység, a gyűlölet, az ellenségeskedés előbb-utóbb kikezdi a lelki egyensúlyt, a harmónia felbomlik és megjelenik a betegség.
Érzelmi világunk stabilizálása rendkívül fontos, ha önerőből nem megy, szakember segítségét kell kérni hozzá. Akarni kell legyőzni a depressziót, mert a félelem, a kétely, az állandó bizonytalanság lehetetlenné teszi az élet örömeinek élvezését, a boldog családi és közösségi együttlétet.

Erre figyelmeztet január 23., a depresszió világnapja. E nap akár jelkép is lehet, hiszen új év kezdete van, a remény, a tervezés időszaka, a megújulás, a tavasz ígéretes közelsége, az előrevivő gondolatok megfogalmazásának kedvező ideje.